Alexej Jawlensky (1864-1941) munkássága úgy tanúskodik az absztrakcióhoz vezető útról, mint alig egy másik modern életmű.
Az orosz-német festő Jawlensky kezdetben a "Kék lovas" neves csoportjához tartozott. Az avantgárd-expresszív művészek e laza társulásához tartozott a Művészet0, Művészet1, Gabriele Münter Művészet2 és Művészet3. Jawlensky munkásságának erre a szakaszára jellemző a Turandot hercegnő női portréja. Szinte kirobbanó színintenzitás jellemzi, amelyhez olyan redukált formanyelv társul, amely már a festő további művészi útjára utal.
Abban a fázisban, amikor a "Turandot hercegnő" készült, Jawlensky összetéveszthetetlenül az expresszionisták stílusában festett. Erre példa a "Murnaui táj" című festménye 1907-ből.
Ez azonban meg kellett, hogy változzon. 1917-ben alkotta meg a "Misztikus fejű szfinx" című festményt. Az expresszionista vonások még egyértelműen felismerhetők, de a formanyelv már az arc lényegére redukáltan jelenik meg. 1926-ban Jawlensky megfestette az "Absztrakt fej Nap-szín-élet" című képet. A képen még mindig egy emberi fej látható, és a kép benyomását még mindig az intenzív színek uralják. Az 1932-es "Abstrakter fej - téli hangulat" (Abstrakter fej - téli hangulat) című művén ismét csökken a színvilág, és az emberi arc vonásai is tovább minimalizálódnak a lényegre. Az emberi arc egyre újabb és egyre leegyszerűsített ábrázolásaiban Jawlensky kialakította sajátos formanyelvét.
Alexej Jawlensky (1864-1941) munkássága úgy tanúskodik az absztrakcióhoz vezető útról, mint alig egy másik modern életmű.
Az orosz-német festő Jawlensky kezdetben a "Kék lovas" neves csoportjához tartozott. Az avantgárd-expresszív művészek e laza társulásához tartozott a Művészet0, Művészet1, Gabriele Münter Művészet2 és Művészet3. Jawlensky munkásságának erre a szakaszára jellemző a Turandot hercegnő női portréja. Szinte kirobbanó színintenzitás jellemzi, amelyhez olyan redukált formanyelv társul, amely már a festő további művészi útjára utal.
Abban a fázisban, amikor a "Turandot hercegnő" készült, Jawlensky összetéveszthetetlenül az expresszionisták stílusában festett. Erre példa a "Murnaui táj" című festménye 1907-ből.
Ez azonban meg kellett, hogy változzon. 1917-ben alkotta meg a "Misztikus fejű szfinx" című festményt. Az expresszionista vonások még egyértelműen felismerhetők, de a formanyelv már az arc lényegére redukáltan jelenik meg. 1926-ban Jawlensky megfestette az "Absztrakt fej Nap-szín-élet" című képet. A képen még mindig egy emberi fej látható, és a kép benyomását még mindig az intenzív színek uralják. Az 1932-es "Abstrakter fej - téli hangulat" (Abstrakter fej - téli hangulat) című művén ismét csökken a színvilág, és az emberi arc vonásai is tovább minimalizálódnak a lényegre. Az emberi arc egyre újabb és egyre leegyszerűsített ábrázolásaiban Jawlensky kialakította sajátos formanyelvét.
Oldal 1 / 4